A Rába két partján fekvő nyugat-dunántúli kisváros nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. Az 1532-ben sikeresen visszavert török ostrom után a a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban, iskolát és nyomdát alapított. A nyomda első fennmaradt terméke a Sylvester János által írt latin–magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ből. A Sylvester János által magyar nyelvre fordított Újtestamentum, az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv 1541-ben jelent meg a sárvár-újszigeti nyomdában. Az Újszövetség kiadásának nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte. Sárváron halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén.
A SÁRVÁRI VÁRAT A 13. SZÁZAD ELEJÉN KEZDTÉK ÉPÍTENI, MAI FORMÁJÁT 1549 ÉS 1562 KÖZÖTT, NÁDASDY TAMÁS IDEJÉBEN NYERTE. A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN TOVÁBBI JELENTŐS ÉPÍTKEZÉSEK FOLYTAK III. NÁDASDY FERENC ORSZÁGBÍRÓ IRÁNYÍTÁSA ALATT
RÉSZLETEK A NÁDASDY FERENC MÚZEUM KIÁLLÍTÁSAIBÓL
A MENNYEZETI CSATAKÉPSOROZAT A HAZAI BAROKK MŰVÉSZET LEGNAGYOBB SZABÁSÚ, MÁIG FENNMARADT TÖRTÉNETI FALKÉPSOROZATA. A KÉPEKET HANS RUDOLF MILLER FESTETTE 1653-BAN, S NAGYRÉSZT II. NÁDASDY FERENC, A „FEKETE BÉG” TÖRÖKELLENES CSATÁIT ÁBRÁZOLJÁK
SÁRVÁRON JELENT MEG 1541-BEN SYLVESTER JÁNOS ÚJTESTAMENTUM-FORDÍTÁSA, AZ ELSŐ TELJES TERJEDELMÉBEN MAGYAR NYELVŰ, HAZÁNKBAN NYOMTATOTT MUNKA
NYOMDATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS KORABELI NYOMDAGÉP REKONSTRUKCIÓJÁVAL
A VÁR BELSŐ UDVARA
EMLÉKTÁBLA A VÁRKERTBEN
SYLVESTER JÁNOS EMLÉKPADJÁNÁL
AZ 1556-BAN SÁRVÁRON ELHUNYT TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN EMLÉKMŰVE
AZ ELSŐ SÁRVÁRI TAKARÉKPÉNZTÁR 1891-BEN EMELT ÉPÜLETE
A SZENT LÁSZLÓ RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM
AZ EGYKORI KORONA SZÁLLÓ ÉPÜLETE, AHOL MÁR A XIX. SZÁZAD ELEJÉN VENDÉGLŐ MŰKÖDÖTT