Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

REMETÉK AZ ÖRDÖG-HEGYEN

2012. június 13. - Prusi

„Egy őszült remetét a Tihany oldalán
Ismértem. Sivatag sziklaüregben élt.
Már két századokat hordoza vállain,
S mellén lengedezett hosszu, fejér szakál.
Gyakran bölcs szavait hallani elmenék
Barlangjába, vidám gyermekidőm alatt.
Sok történeteket hordogatott elő
A bölcs ősz az idők régi homályiból.”

Berzsenyi Dániel: A remete (1807), részlet

DSCN3410.JPG

A Börzsöny déli részén magasodó Szent Mihály-hegy Dunáig lenyúló tömbjét az Ördög-hegy, a Remete-völgy és a Dobozi-orom hármasa tagolja. E közép-európai viszonylatban is kivételes, fokozottan védett természeti területen, a Duna feletti sziklaoldalban található a Remete-barlang. A Nagymarostól három kilométerre délnyugatra, festői környezetben fekvő barlang – a sziklába vájt kőfülkékkel és a középkori falmaradványokkal együtt – nemcsak a Duna túlpartjáról, hanem a 12-es főútról és a vasútról, Dömösi átkelés megállóhelyről is jól látható. Kizárólag gyalogosan lehet megközelíteni, a Remete-völgy igen meredek ösvényein.

A barlang bejáratától a Dunakanyar csodálatos panorámája tárul a vállalkozó kedvű turista szeme elé. Az ide vezető ösvény Magyarország egyik legszebb turistaút-szakasza, átlagosan 200 méteres magasságban kanyarogva ‒ a szintén beszédes nevű Ördög-hegyen át ‒ kerüli meg a Szent Mihály-hegy déli meredélyét, 3-400 méterenként kiugró ormokkal, bércekkel a Duna fölött.

A természetes úton kialakult Remete-barlangot – a körülötte kivájt, néhány méter mély üregekkel együtt – a XI. században bővítették mesterségesen, és egészen a török hódoltság koráig bazilita szerzetesek éltek itt. „Dömös birtokról nézve látszik a hegy Duna felé eső lejtőjén három barlang, úgynevezett remetelakok, amelyeket a bencések ősi szokása szerint azok a szerzetesek laktak, akiknek Szent Benedek regulájában megengedte, hogy miután a közösségben hosszas gyakorlat révén megtanultak harcolni a testtel, a világgal és az ördöggel, folytathassanak magányos, remetei életet” – írja Fuxhoffer Damianus 1803-ban megjelent Monasteriologia regni Hungariae című munkájában.

A nagymarosi Remete-barlang legendája a XIX. században született. Egy szerzetesnek látomása volt, és a szél fúvásában hallani vélte az angyalok hárfázását. Látomása után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba, s ha a falusiak felkeresték, hogy vallási és világi dolgokban tanácsot kérjenek tőle, okos szamarának „iá”-zó jelzésére mindig visszatért a barlangba, és onnan osztotta tanácsait. A szamár a hátára kötött két vödörrel naponta leballagott a Dunához, beállt a vízbe olyan mélyre, hogy a vödrök megteljenek, majd a falun keresztül, ahol a falusiak ráaggatták a remete ellátására szánt ajándékaikat, visszaballagott gazdájához. Egyszer a Duna áradásakor a szamár vízbe fulladt, majd segítőtársának elvesztése miatt bánatában a remete is vízbe ölte magát. A legendának ismert egy másik befejezése is, amely szerint a falubeli csibészek kővel rakták tele szegény szamár hátán a vödröket, aki a nehéz súly miatt nem tudott kikapaszkodni a Dunából és megfulladt. A remete hiába várta a vizet és az ellátását a faluból, és éhen halt.

A Remete-barlangot övező sziklákon valóban magával ragad a hely szelleme. Az egyébként is sajátos hangulatú, elhagyatott hegyormon rövid időre „XXI. századi remetének” érezheti magát a magányos turista, akit éppen úgy elvarázsol a szeme elé táruló csodálatos, esős-ködös időben is lenyűgöző kilátás, mint az egykor itt élt igazi remetéket.

DSCN3415.JPG

 

Az Országos barlangnyilvántartásban 5210-59. kataszteri számon szereplő – Nagymaroson 049/18. helyrajzi szám alatt nyilvántartott – 8. számú barlang, azaz a 215 méteres magasságban található Remete-barlang valójában jóval kisebb üreg, mint amilyennek a Duna túlpartjáról tűnik: a barlangnyilvántartás szerint mindössze 29 méter hosszú, szélessége és magassága egyaránt három méter. A Duna‒Ipoly Nemzeti Park területén található természeti képződmény a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági felügyelete alá tartozik.

 

FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

FELHASZNÁLT FORRÁS: NAGYMAROS.HU, ZEBEGENY.HU,
GEO.INFO.HU, TERMESZETVEDELEM.HU

süti beállítások módosítása